Magamról

Vivi vagyok, 17 éves. Hogy kicsoda nekem Isten? Leginkább egy apuka, akihez mindig őszintén odamehetek. Megvigasztal, gondoskodik, szabaddá tesz, megtart. Ő a mindenem.

Keresztény családban felnőve nehéz volt elkerülni, hogy ne ismerjem meg. Már akkor is úgy láttam Őt, mint aki szeret, és kisgyerekként nem is tudtam másra gondolni, csak hogy Jézus a Vőlegény. Kezdetben családosan beszéltünk róla, míg el nem döntöttem, hogy magamtól is elolvasom a Bibliát. Leírogattam a kedvenc verseimet, később pontokban összeszedtem néhány meghatározó gondolatot. Mikor megismertem néhány weblapkészítő oldalt, elhatároztam, hogy feltöltöm az írásaimat. Emellett jó pár külföldi dicsit hallgattam, amit nagyon szerettem volna hallani magyarul - így lett a YouTube csatorna.

Nem egyszer fordult meg bennem az a gondolat, hogy vajon milyen közel vagyok Istenhez. Láttam a sok lelkesedő embert körülöttem és (bár én is ilyen voltam) volt, hogy elkeseredtem, hogy én sosem fogok Hozzá még közelebb jutni. Nem csak Istennel, de emberekkel is éreztem így, introvertáltságom mellett nagyon önbizalomhiányos voltam, és attól féltem, hogy tökéletesnek kell lennem sok baráttal. Milyen jó, hogy egy idő után kezdtek lerombolódni ezek a falak! Nekem ez életem bizonysága. Nagyon szeretek Vele lenni, és szeretnék ebből adni Neked is - nem hiába vagy itt, nem hiába szólít most Ő. Kívánom, hogy legyen áldásodra!

Néhány általánosabb infó rólam: Egerben élek, szeretem az embereket, az állatokat, a virágokat, a napkeltéket, -nyugtákat. Általában korán felkelek, naplót írok, olvasok, rajzolok, bullet journalt vezetek. Érdekel a környezetvédelem, a pszichológia, a nyelvek. Egy roma gyülekezetbe járok. Ennyi lenne.

További szép napot kívánok!