Tedd szeretetből, ne szeretetért

Van olyan, aki szintén nehezen találja meg a helyét egy új közösségben? Vagy csak szimplán parázik az új találkozóknál? Akkor kedvesem ez Neked szól.

Ne félj attól, hogy kinek mi lesz a reakciója! Nem kell félned, mert nem ez határoz meg Téged. Rá kellett jönnöm, hogy ha arra alapozom az életem, hogy mások szeretnek és elfogadnak, kártyavárat építek. Egyetlen egy nesz, egyetlen egy (jó szándékkal mondott) kritika, vagy csak egy kicsi idegesség leboríthatja az egészet. És valóban, nem jutottam el ezzel a topra, nem jutottam el ezzel oda, hogy most már teljesen szabad tudok lenni. Mi volt a probléma? Hogy ebben volt az identitásom. Azt hittem, ez határozza meg azt, hogy ki vagyok. Emberektől akartam meríteni mindazt, amit nem tőlük kellett volna várnom - ők is csak emberek.

Mit tegyél akkor? Mit tettem én? Rájöttem, hogy van Valaki, aki maga a szeretet, aki nem változik, akire bátran építhetem az életem. Igen, ez Jézus. A Vele eltöltött idő után tudom, hogy értékes vagyok, és ugyanúgy Te is az vagy. Nem személyválogató, Ő teremtett Téged azért, mert művészként így látott tökéletesnek. Nagy kincs vagy, ne vesztegesd el az életed és a tehetségedet arra, hogy próbálsz megfelelni, mikor közben már rég el vagy fogadva!

S hogyan függ össze ez az idézet sztorinkkal? "Tedd szeretetből, és ne szeretetért!" Hogy jön össze a szeretet a félelemmel? "A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben." (1János 4:18) Ha az a szeretet, amit kapsz Istentől megtelik benned és túlcsordul, elég lesz ahhoz, hogy másoknak is adj belőle. Akkor már nem úgy fogsz odamenni hozzájuk, hogy üres vagy, és szeretetet keresel. Akkor már nem építesz egy rossz alapra, mert már kősziklán áll a házad. Már nem kell félned, hogy kapsz-e szeretetet, mert tudod, hogy már megkaptad. A továbbadás meg csak mégjobban feltölt boldogsággal.

Keresd most ezt! ;)